Mit jelent a kiberbiztonsági törvény (CRA) a CNC-felhasználók számára?

Mit jelent valójában a kiberbiztonsági törvény (CRA) a CNC gépek felhasználói számára?

Az elmúlt évtizedben a gyártók a termelékenység növelése, az automatizálás bővítése és a távoli diagnosztika lehetővé tétele érdekében egyre több szerszámgépet kapcsoltak az internethez. Ugyanakkor minden egyes hálózati kapcsolat növelte a lehetséges kibertámadási felületet.

Az NCC Group kiberbiztonsági vállalat új kutatása szerint 2025-ben világszerte 50%-kal nőtt a zsarolóvírus-támadások száma az előző évhez képest, és az esetek mintegy egyharmada az ipari szektort érintette.

Ez is jól mutatja, hogy a vállalatok üzemeltetési technológiai (OT) és ipari vezérlőrendszerei (ICS) már nem másodlagos célpontok, hanem a kibertámadások elsődleges célkeresztjébe kerültek. Ez aligha meglepő, hiszen az OPSWAT és a SANS kiberbiztonsági kutatása szerint a vállalatok 41%-a biztonsági költségvetésének legfeljebb 25%-át fordítja az ICS- és OT-rendszerek védelmére.

Mindezek fényében az Európai Unió Cyber Resilience Act (CRA) rendelete alapvető változást hoz. 2026 szeptemberétől a gyártóknak jelenteniük kell az aktívan kihasznált sérülékenységeket és a súlyos kiberbiztonsági incidenseket.

A gépeket nemcsak a beépített biztonság elve szerint kell megtervezni, hanem a sérülékenységeket a teljes üzemi élettartamuk során folyamatosan kezelni kell. A CE-jelölés megszerzéséhez a kiberbiztonsági követelményeknek ezentúl a mechanikai biztonsággal és a teljesítménnyel azonos súllyal kell érvényesülniük.

Ez egy jelentős változás. A CNC-gépek ma már nem pusztán vezérlőfelülettel ellátott mechanikai rendszerek, hanem hálózatba kapcsolt digitális termékek, amelyek beágyazott operációs rendszereket futtatnak, hálózatokon keresztül kommunikálnak, programokat és fájlokat továbbítanak, valamint távoli támogatást tesznek lehetővé.

Biztonságos tervezés a gyakorlatban

A CNC-felhasználók már most öt gyakorlati lépéssel növelhetik rendszereik ellenálló képességét, és felkészülhetnek a megfelelőségi követelmények teljesítésére.

A gyártóknak első lépésként fel kell mérniük CNC-gépeik hálózati kapcsolatait, és egyértelműen el kell különíteniük az irodai IT-rendszereket az üzemi OT-hálózatoktól.

Korábban a könnyebb használat érdekében számos gépet közvetlenül a vállalat irodai hálózatához csatlakoztattak, és egyes esetekben akár a nyilvános internet felől is elérhetővé tettek. A CRA megerősíti, hogy ezeket a kapcsolatokat megfelelően védeni kell, ugyanakkor meg kell őrizni a hálózati kapcsolódás nyújtotta előnyöket.

Második lépésként ellenőrizni kell a rendszerek külső hálózati láthatóságát. A CNC-gép internet felőli elérhetősége egyszerűen ellenőrizhető egy „ping” teszt segítségével. Ha a gép sikeresen eléri a „ping” paranccsal valamelyik nyilvános külső IP-címet, például a Google 8.8.8.8-as címét, az azt jelenti, hogy nincs megfelelően elszigetelve a hálózaton.

A harmadik lépés a távoli felhasználói hozzáférések felülvizsgálata. A szervizmérnökök és külső felek távoli kapcsolatait titkosítással és hitelesítéssel kell védeni. A hozzáférést állandóan nyitott kapcsolat helyett meghatározott felhasználói körre és korlátozott időtartamra kell korlátozni. Ez a „zéró bizalom” elvén alapuló megközelítés azt jelenti, hogy a hálózati hozzáférés alapértelmezés szerint tiltott, és csak kifejezett engedély alapján biztosítható.

Negyedik lépésként a gyártóknak felül kell vizsgálniuk, hogyan továbbítják a munkadarab-programokat a gépekre. Bár az USB-adathordozók használata kényelmes, jelentősen növeli a biztonsági kockázatot, és gyakran egy egyébként megfelelően védett hálózat leggyengébb láncszemét jelenti. Ehelyett biztonságos fájlátviteli rendszereket és más, nyomon követhető platformokat célszerű használni.

Az IT és az OT közötti határvonal

A legtöbben jól ismerjük a személyes használatú informatikai rendszerek működését. Ha laptopján Microsoft Windows operációs rendszert használ, a rendszer alkalmanként felszólítja a frissítések telepítésére. Ennek elmulasztása nem megfelelő gyakorlatnak számít, mivel a biztonsági javításokkal nem frissített rendszerek sebezhetővé válnak a kiberfenyegetésekkel és a rosszindulatú szoftverekkel szemben.

A CNC gépek másképp működnek. Az ipari IoT-operációs rendszerek szorosan integrálódnak a hajtásokkal, a PLC-vezérlésekkel és a biztonsági funkciókkal, és hitelesítésük jellemzően a gépek hosszú élettartamát figyelembe véve történik.

Már egy kisebb operációsrendszer-frissítés is megváltoztathatja az időzítést, a kommunikáció működését vagy az illesztőprogramok kompatibilitását, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a pontosságot, a megbízhatóságot vagy a biztonságot.

A frissítések ezért nem telepíthetők automatikusan ugyanúgy, mint az irodai szoftverek esetében. Ezért a frissítéseket ellenőrzött körülmények között kell tesztelni, validálni és telepíteni, ami egyértelmű tervezést, valamint a gépgyártó és a végfelhasználó közötti felelősségi körök pontos meghatározását igényli.

A Mazaknál hosszú időn keresztül közvetlenül együttműködtünk a Cisco vezető hálózati mérnökeivel hardveres megoldásunk kifejlesztésén. 2026. január 1-jétől minden megrendelt gép alapfelszereltségként magas szintű hálózati kapcsolódási és kiberbiztonsági funkciókkal rendelkezik.

A Mazak iCONNECT platform erre a biztonságos architektúrára épül. A három év alatt kifejlesztett platformot ügyfeleink 40%-a már aktívan használja. Az ingyenes Mazak iCONNECT Information Hub hozzáférést biztosít többek között a gépek kézikönyveihez és műszaki információihoz, a gyakori kérdések adatbázisához, valamint a biztonságosan letölthető szoftverekhez.

A prémium M2M (Machine-to-Mazak) szolgáltatás keretében a Mazak mérnökei távoli támogatást és diagnosztikát biztosítanak. Emellett bárhonnan elérhető valós idejű gépfelügyeletet, a géphasználati előzmények áttekintését, valamint napi biztonsági mentések beállítását is lehetővé teszi. Egy biztonsági incidenst követően ezek a mentések gyorsan visszaállíthatók, így minimálisra csökkenthető az állásidő. Kiemelten fontos, hogy a szolgáltatás a már üzemelő gépekre utólag is telepíthető.

Szerkezeti átalakulás

A Cyber Resilience Act egy olyan időszakban lép életbe, amikor a modern gyártás minden eddiginél nagyobb mértékben támaszkodik a hálózati kapcsolatokra.

A rendelet megerősíti, hogy ezeket a hálózati kapcsolatokat biztonságosan és strukturáltan kell kialakítani. Ennek alapja a hálózatok egyértelmű szegmentálása, a hozzáférések megfelelő szabályozása, valamint a szoftverek teljes gépélettartamra kiterjedő kezelése.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyártók minden eddiginél nagyobb biztonsággal aknázhatják ki a hálózatba kapcsolt technológiák előnyeit, legyen szó automatizálásról, valós idejű adatok felhasználásáról vagy távoli támogatásról. Mindez megbízhatóbb gyártási környezetek kialakítását teszi lehetővé.